|
|
|
... tisztségnek tekintette. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő ember volt.
A székelység, a szabad hajdúk, a jászok és a kunok hősi magatartásuk alapján különleges kiváltságban részesültek. A katonai és vitézi teljesítménnyel egybekötött földbirtok gondolata a történelem folyamán alakult ki.
A ... |
|
|
|
|
|
|
|
... fűződő népi vallási gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi. Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában (pl. a moldovai csángóknál és a kunoknál) megtalálták a reggeli napköszöntő imákat és gesztusokat. A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak (Babba Mária) feltehetően a keresztény Mária-kultusz és e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... 3*
Szentesi Leonárd 3* 3*
Anonimus 3* 3*
Shion 1
A nap k... |
|
|
|
|
|
|
|
... azt gyöngyökkel ékesítve hordták. Amíg őseink hajukat elöl nyírták, addig a keresztény Európa már hosszú hajat viselt. E kettősség az európaiak nemtetszését váltotta ki. Amikor 1279-ben a kunok megkeresztelkedtek, ezt csak úgy vállalták, ha hajuk megnyírását tovább is engedélyezték.
Őseink női viselete
A belső-ázsiai népekre jellemző, hogy a nők férfiak módj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Kárpát-medencén átvonult népeinek töredékei (maradványai) és a vándorlásuk során sokszorosan ötvöződött beköltözött magyarságot színezték a honfoglalás után betelepített és betelepült népek (jászok, kunok, szászok, svábok, szlovákok, ukránok, románok szerbek, horvátok stb.). A magyar nemzet gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött ötszázezernyi "honfoglaló magyar"... |
|
|
|
|
|
|
|
... Jászság 30-40 kilométeres körzetében Hatvantól Kiskundorozsmáig, a Duna-Tisza közén, a Nagykúnság déli részén, Makó környékén és a dunántúli Fejér megyében is. A XIII-XIV. században részben a kunokkal együtt érkezett jászok nyelvükben és kultúrájukban elmagyarosodtak, más néprétegekkel keveredtek, de ősi kultúrájuk maradványait még őrzik.
A jászok őseiről sok korabeli adattal... |
|
|
|
|
|
|
|
A kunok
A kun belső-ázsiai török (türk) nép. A Góbi-sivatag északkeleti peremvidéki szálláshelyeikről a kínai források emlékeznek meg, ahol a qun, mint a legkeletebbre sodródott török nép élt. Más kínai nevük: k'in-áa vagy k'o-fu-áa, a muszlim forrásokban kipcsak néven szerepelnek. Mihály szír pátriárka krónikájában komán, az orosz forrásokban pedig polovci, plauci, plaw... |
|
|
|
|
|
|
|
... ahol mintegy félszáz településen élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszombat, Tornalja, Fülek, Eger, Miskolc és Gyöngyös. Az orosz krónikairodalom a IX. században már ismeri a palóc-kunokat, akiknek egy része Kijevnél a magyarokhoz csapódva a honfoglalókkal bejött a Kárpát-medencébe. A XI-XII. században a délorosz sztyepek felől fenyegető nomád törzsek betörése elhárítására ... |
|
|
|
|
|
|
|
... a legbékésebb módon - Magyarországra menekült és itt részben határőrként, részben más szolgálatban - a királyi sereg könnyűlovasságában - otthonra talált. Régi etelközi szálláshelyeiket a kunok foglalták el, akikbe maradékaik beolvadtak. A XIV. század közepéig Magyarországon saját ispánságuk volt, amelyet 1352-ben Nagy Lajos király szüntetett meg. Nevüket a Kárpát-medencében számo... |
|
|
|
|
|
|
|
... után a Kárpát-medence királyaink által betelepített és békésen betelepült népekkel "színeződött", de lakossága alapjaiban - éppen a "keleti népekkel" való utánpótlás (uzok, besenyők, jászok, kunok) következtében - alig változott.
- A franciák és az olaszok kis számú meghonosodása összefüggött az egyházi rendeknek, elsősorban a bencéseknek, a cisztercitáknak, a dominikánusokn... |
|
|
|
|
|
|
|
... ideérkezése előtt többszörösen - főleg török népekkel - bővült 500 000-nyi "honfoglaló magyar" alkotja; 3. A magyarsághoz - immár a "magyar nemzethez" tartoznak az országba betelepített (jászok, kunok, besenyők stb.) és betelepült (szászok, szlovákok, svábok, szerbek stb.) népek. Az antropológia a magyarság őstörténetének kutatásakor Árpád népének - és a beleolvadt etnikumok - éle... |
|
|
|
|
|
|
|
... nyilvántartásba vett és önálló fajként elismert magyar kutyafajta túlnyomó része a népvándorlás időszakában a hunok, az avarok, majd az őket követő magyarok és a később bevándorló besenyők és kunok pásztor- és vadászkutyájaként került a Kárpát-medencébe". A kutya volt az első háziasított állat, feltehetően a farkasból (Lupus lupus pallipesből) háziasították, de biztos, hogy kialak... |
|
|
|
|
|
|
|
... régi elnevezése "namadis" volt. A honfoglalást követően a földművelés térhódításával az átalakult életformák nem kedveztek a nemezmunkák fennmaradásának. Ezután a XIII. században beköltözött kunok újabb lökést adtak a nemezelésnek, de az idők folyamán ezen anyag lassan jelentőségét vesztette. Manapság főleg a népművészek készítenek nemeztárgyakat részben dísznek, részben pedig has... |
|
|
|
|
|
|
|
... azt gyöngyökkel ékesítve hordták. Amíg őseink hajukat elöl nyírták, addig a keresztény Európa már hosszú hajat viselt. E kettősség az európaiak nemtetszését váltotta ki. Amikor 1279-ben a kunok megkeresztelkedtek, ezt csak úgy vállalták, ha hajuk megnyírását tovább is engedélyezték.
Őseink női viselete
A belső-ázsiai népekre jellemző, hogy a nők ... |
|
|
|
|
|
|
|
... többélű pengéjűek köpüsek és szakállas hegyűek voltak.
- A tegez. A nyíl igen kényes eszköz volt, ezért ötletesen elkészített nyíltegezben tartották. Ennek használati példányai a kunoknál és a székelyeknél sokáig fennmaradtak. Egy-egy díszes tegez méltóságjelvény is volt. A mintegy 70 cm hosszú általában bőrből, néha kéregből vagy vékony fából készített tegezbe a nyílve... |
|
|
|
|
|
|
|
... vallásokkal szemben. Példaként gondoljunk csak a kazárokra, akiknek birodalmában egyenrangú vallásként élt a bizánci kereszténység, a muszlim- és a zsidó vallás. De a tatárjárás előtt betelepült kunok is minden konfliktus nélkül megkeresztelkedtek, ugyanakkor, ősi egyistenhitűket is megtartották. Minthogy a pásztor szemében a szelídített állat minden rejtélyességét elvesztette, a ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Példaként gondoljunk csak a kazárokra, akiknek birodalmában egyenrangú vallásként
élt a bizánci kereszténység, a muszlim- és a zsidó vallás. De a tatárjárás előtt
betelepült kunok is minden konfliktus nélkül megkeresztelkedtek, ugyanakkor, ősi
egyistenhitűket is megtartották. Minthogy a pásztor szemében a szelídített állat
minden rejtélyességét elvesz... |
|
|
|
|
|
|
|
... ismerkedni. Ők hegyes-dombos tájról jöttek és a dombok látványa hiányzott a szemüknek. Itt az emberek is másak voltak. Az asszony szerint erre másképpen beszéltek és másképpen gondolkodtak. A kunok leszármazottainak vallották magukat. Lehetett ebben valami, ugyanis erős tájszólással beszéltek, főleg az idősebbek és számukra érthetetlen, vagy furcsa kifejezéseket használtak: lejj... |
|
|
|
|
|
|
|
... eddig szívesen lemondtak arról az élvezetről, hogy örök csatatéren lakjanak... Mert mintha azért volna vörösre festve ez a megye, mert ez örök vértenger volt: jöttek a besenyők, jöttek a kunok, jöttek a tatárok, a törökök, ezeket a magyar vagy beolvasztotta, s megmentette tőlük Európát, vagy megverte, s vérével védelmezte meg a Nyugatot. Hát istenem, Németországnak, Franciaországn... |
|
|
|
|
|
|
|
... sereget kiállítani a vármegyei bandériumhoz csatlakoztakfelemelkedési lehetőség, mert a középbirtokosok is kiállíthattak haderőt. A királyi hadsereghez a várkatonaság, a könnyűlovas kunok és a zsoldosok tartoztak.
7. Külpolitikája
1321 - elvette Lokietek Erzsébetet
Basarab havasalföldi városok adója
6. Banderiális hadseregszervezet
Birtoknagy... |
|
|
|
|
|